1. Nagy kőolajtároló tartályprojekt kockázatelemzése
1.1 Nyersolaj veszélyelemzés
A nyersolaj A és B osztályú gyúlékony folyadék, tűzveszélyes; A robbanási határ tartomány szűk, de az érték alacsony, ami bizonyos robbanásveszélyes. Ugyanakkor a tűzoltásnál kiemelt figyelmet kell fordítani a kőolaj forrásban lévő túlfolyására.
1.2 Tűz- és robbanásbalesetek okelemzése
A kőolaj jellemzői meghatározzák, hogy a tűz- és robbanásveszély a legfontosabb és a legfontosabb kockázati tényező a nagy kőolajtartályok esetében. A tűzbalesetek három szükséges feltétele: gyújtóforrás, éghető anyagok és levegő.
A gyújtóforrás problémáját elsősorban az irányítás megerősítésével oldják meg, az éghető szivárgás problémáját pedig a tartály tervezése során kell megelőzni és ellenőrizni.
A kiszivárgott kőolaj a levegőnek van kitéve, ami éghető anyag. A kőolajszivárgás gyakran előfordul a tárolás és a szállítás során, beleértve a tartályból való olajszivárgást, a kiszáradást, a berendezések, a csővezetékek és a szelepek sérülését, valamint a rossz tömítés miatti olaj- és gázelpárolgást. Ezenkívül fennáll a nagy szivárgási balesetek lehetősége is, mint például a tartályfenék megrepedése és az úszólemez elsüllyedése.
A korrózió a szivárgás egyik fontos tényezője. Az olajtartály fenekének korróziója miatti olajszivárgási balesetek előfordultak itthon és külföldön. A kőolajtároló tartály belső korróziójának előzetes vizsgálata azt mutatja, hogy [1] a tartályfenék korróziója súlyos, többnyire fekélyszerű lyukkorrózió, főleg a hegesztési hőhatás zónában, süllyedés és deformáció, majd a tartály tetejének korróziója. , amely egyenetlen összkorrózió, amelyet lyukkorrózió kísér, és a tartályfal korróziója viszonylag enyhe, ami egyenletes lyukkorrózió, amely főként az olaj-víz határfelületen, az olaj és a levegő határfelületén fordul elő. Viszonylag a tartályfenék külső korróziója komolyabb, főleg azon az oldalon, ahol az éllemez érintkezik a gyűrűs gerenda alappal.
Az úszólemez-süllyedés balesete az úszótetős olajtartályok gyártása és üzemeltetése során igen tabunak számító súlyos berendezési balesetek közé tartozik. Az ilyen balesetek előfordulása egyrészt a tervezés, a kivitelezés és az irányítás súlyos hibáit tükrözi, másrészt nagyszámú kőolajszivárgást okoz, súlyosan érinti a termelést, szennyezi a környezetet és tűzveszélyt jelent.
2 Fő biztonsági problémák és ellenintézkedések a nagy kőolajtároló tartályok tervezésénél
2.1 Tartály alapozás és alapozás
A tartályalap felmérése és a tartályalapozás tervezése a legalapvetőbb garancia a nagyméretű tartályok biztonságos üzemeltetésére. A petrolkémiai ipari szabvány [2] szerint a projekthelyválasztás során mérnökgeológiai vizsgálatot kell végezni. Az általános alapozáshoz, puha talajalapozáshoz, hegyi alapozáshoz és speciális talajalapozáshoz az igazolt feltételek alapján a megfelelő alapkezelési módszereket kell javasolni. Ezzel egyidejűleg a helyszín és az alapozás szeizmikus hatásvizsgálatát is el kell végezni annak érdekében, hogy elkerüljük a különböző puha és kemény alapokra építést, illetve az aktív geológiai törészóna hatástartományában.
A gyakori tartály alapozási formák közé tartozik a gyűrűs fal (gerenda), a külső gyűrűfal (gerenda) és a lejtővédő típus. A kiválasztás a geológiai feltételek alapján történik. A tartály alapjának általános stabilitással, egyenletességgel és megfelelő síkhajlítási merevséggel kell rendelkeznie. A közvetlenül a tartály fala alatti alapozási szerkezet merevségét meg kell erősíteni. A fenéklemezt tartó alapágynak rugalmasnak kell lennie, hogy elnyelje a hegesztési deformációt. Vízálló olajzárat és olajszivárgásjelző csövet kell beállítani. A talajvíz szintje és az alapozás felső felülete közötti távolság nem lehet kisebb, mint az a magasság, amelyet a kapilláris víz elérhet (általában 2 m)